A festői szépségű Kő-hegy
Szép panoráma, növényvilág és állatvilág, minden ami egy jó kiránduláshoz szükséges! Ez a Kő-hegy! Amely megmászása rendkívül élmény dús, gyalog avagy kerékpárral, ám rá kell szánni egy hétvégi napot...
A Visegrádi-hegység utolsó hegye, a vulkanikus eredetű Kő-hegy, 366 méter magas. Tetején füves puszta, tágas rét, szélén időszakos tó. A Czibulka János turistaház hétvégenként várja a fáradt turistákat. Előtte padok és asztalok, információs tájékoztató.
A Petőfi-pihenőtől gyönyörű kilátás nyílik a környékbeli hegyekre, jó időben Budapestig is ellátni. Figyelemre méltó sziklaképződmények, köztük a Gomba szikla, másnéven a Napóleon kalapja.
Utunkat folytathatjuk Szentendrére, Lajos-forrásra, majd Dömörkapura, vagy Pomázra...
|
Tudta, hogy újra él a Kő-hegyi tó?
A Szentendre és Vidéke 2010. június 25-i számában azt írták, hogy a turisták szerint 1972 óta nem volt ekkora víz a Kő-hegy tetején.
|
 Ifjúsági-tábor - Kárpát-forrás
Dömörkapuról vagy Pilisszentlászlóról, erdei műúton, jelzett turistaúton közelíthetjük meg. Gyalogosan, esetleg kerékpárral ajánlott.
A Bükkös-patak partján található az Ifjúsági-tábor. A fák árnyékában tágas pihenőhely, hirtelen felhősödés ellen esőház. Nyaranta hamar megtelik turistákkal.
A tábortól felfelé haladva, kis fahíd, majd hamarosan még egy. Az Országos Kék Túra itt keresztezi a Bükkös-patakot, vele szemben pedig a bővizű Kárpát-forrás.
 Csepel-forrás
A Kő-hegy és Lajos-forrás között a Vasas-szakadék közelében található a Csepel-forrás. Kevésbé ismert hely, de éppen ezért megéri felkeresni ha nyugalomra várunk.
A forrás vízhozama minden évszakban változatlan, ám a környék növényei nyáron mutatják a legszebb oldalukat. A Csepel-forrás mellett kiépített pihenő van.
 Lajos-forrás
Az 588 méter magas Bölcső-hegy oldalában található Lajosforrás, megközelítése gépjárművel ajánlott Szentendre felől. Kerékpárral kicsikét fárasztó, buszjárat csak csoportos kérésre idul. A felfelé vezető bitumenút mellett számtalan pihenőhely található.
Egyből a parkoló mellett látható a Lajos-forrás. Pár méterre a vadászházból emeletes turistaház, napjainkban elhanyagoltá vált, a funkcióját nem látja el.
Az épület alatti gondozott réten, padok, asztalok várják a természet kedvelőit, kisebbeket a fajátékok. Munkaszüneti napokon sokan választják e panorámás és erdei helyszint kirándulásuk célpontjául.
Lajosforrás a környező turista utak találkozó helye, többfelé jelzett útvonalak közül igen nehézkes a választás. Körtúrának a Bölcső-hegy megmászása a legrövidebb, de leereszkedhetünk az egykori bányatelep központjához Dömörkapura. Hosszabb útvonalként irányba vehetjük a Kő-hegyet, vagy lemászhatunk a Holdvilág-árokba.
 Sztaravoda (Öreg-víz) forrás
Kedvelt kirándulóhely a Sztaravoda forrás és környéke, melyet kerékpárral, skanzeni busszal, vagy autóval egyaránt megközelíthetünk.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot elhagyva jobbra kanyarodunk, nyaralók és lakóházak között elérünk a buszfordulóig, ahonnét egy nagy kanyarral a Király völgybe jutunk. A dombon kicsi parkoló, előtte hosszú lépcsősor vezet a forráshoz. (kerékpárral a völgyből kanyarodhatunk vissza)
Gyalogosan haladunk lefelé a Skanzen kerítése mellett, majd hírtelen irányt váltunk. A hídon átkelve, szembe tűnik a Sztaravoda-forrás, melyet régebben Szabadság-forrásnak neveztek. Kicsiny pihenőhely, asztalokkal és padokkal.
Az árok túloldalán sétálva a hegyek felé megbújva található a Ferencz-forrás. Vize elapadt a műút építésekor, mégis rendben tartják, megemlékezve a forrásra.
A közforgalom elöl lezárt úton, híd, sorompó, éles kanyar, majd csodás panoráma következik, végül hosszú séta, vagy kerékpározás után megérkezünk Pap-rétre.
|
|
Tudta, hogy miért Sztaravoda?
"A hagyományok szerint a szerbeket Szentendrére vezetô /169o/ Csarnojevics Arzén pátriárka igen szívesen járt ki ide, ehhez a pompás, hideg vizű forráshoz. A nép "sztari"-nak, öregnek nevezte az agg pátriárkát és késôbb rá emlékezve így emlegették a patakot is: Sztaroga vagy Sztara Vodának. A magyarok meg hol Öregvíznek, hol Öreg-pataknak, Ókútnak."
Forrás: Szentendre utcanevei című könyvből
|
Vasas-szakadék
A Cseresznye-hegy oldalában található Vasas-szakadék. Kevésbé ismert, de rendkívül szép hely.
Megközelíteni gyalogosan a Dömörkapui elágazástól a legcélszerűbb, majdnem két kilométer kanyargósan emelkedő túristaúton.
A földkéreg szerkezeti mozgása során kialakult hasadék. Bejáratát a turistaút feletti sziklafalnál találjuk.
 Sikárosi-rét és környéke
Kerékpárral Dömörkapuról, vagy Pilisszetlászlóról erdei műúton 20 perc alatt érhetünk Sikárosra. Gyalogosan közel 1 óra, mégis szebb látványt nyújtanak a turistautak. Az Ifjúsági tábort, és a Kárpát-forrást elhagyva, az országos kéktúra áthalad a Sikárosi-réten is.
A Lenkó-emlékmű oszlopa mellett elhaladunk, átkelünk a Bükkös-patak hídján, bal oldalt a Sikárosi őrház látható. Tovább megyünk a kerítés mellett, az erdősávokkal tagolt Sikárárosi-réten vagyunk. Ismét átkelünk a patakon, megint rét kísér minket, majd hamarosan egy pihenőhöz érünk.
A Szilágyi Bernát-forrásból csak időszakosan folyik víz. Feljebb a Bükki-puszta maradványait látjuk. A Kő-hegy olyan magas, mint a Sikárosi rét legmagasabb pontja.
Hosszabb gyalogos túrára válalkozó kedvűek a kéktúra vonalában Dobogókőre indulhatnak, vagy nagyívű kanyarral vissza Lajos-forrásra.
 Dömörkapu
Az egykori bányatelepre napjainkban is érdemes ellátogatni. Legcélszerűbb a szentendrei buszpályaudvarról induló járatokkal megközelíteni, de gépkocsival is röpke 10 perc alatt feljutunk.
A patak hídján áthaladva a buszfordulótól, pár méterre tágas parkolóban találjuk magunkat, s két oldalon gyönyörű magas sziklafalak. Itt meg állhatunk és elképzelhetjük, hogy vajon régen, csillékkel és drótkötélpálya segítségével hogyan is folyhatott a kőfejtés.
Gyalogosan utunkat felfelé folytatja a sorompó előtt, hosszú lépcsőkön ereszkedhetünk le a vízeséshez. A hídon átsétálva információs tábla, és jobbra egy sziklaüreg látható. Az út bal oldalán pedig esős időben egy másik zuhatag.
Az erdei műúton továbbhaladva, hosszabb távra vállalkozó kerékpárosok Pilisszentlászlóra, vagy Pilismarótra és Pilisszetkeresztre biciklizhetnek.
A dömörkapui parkolóból hosszú lépcsősoron felsétálhatunk Lajos-forrásra, egy bányaudvart érintve, csodás kilátással.
|
|
Tudta, hogy mit jelnet a Dömörkapu?
"A dömör szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros illetve vaskapu." Forrás: Wikipédia
|
Kerékpártúrák Izbégről indulva
Izbég - Pannónia-telep - 11-es főút - Békásmegyer - Rómaipart -
Újpesti vasúti híd -
Újpest - Megyei-híd - Dunapart - Bükkös-patak - Izbég (40 km)
Izbég - Püspökmajor-forrás - Pomáz - Dera-patak - Dunapart - Bükkös-patak - Izbég (22 km)
Izbég – Sztaravoda-forrás – Pap-rét - József-forrás -
Tahitótfalu –
Pócsmegyer – Surány – Horány – Szentendre belvárosa – Izbég (46 km)
|
|
Honnét ered a Pilis név?
"A szép fekvésű, sűrű erdôkkel borított Pilis hegység a középkorban sok kolostornak és szerzetesnek adott otthont. Egyes vélemények szerint a hegység is a papok feje tetejének kiborotvált részről, a tonzúráról vagy más néven "pilis"-ről kapta a nevét. A pilis szó szláv eredetü, másik értelme is hasonló jelentésű: kopasz, fátlan hegytető." Forrás: Szentendre utcanevei című könyvből
|
|
|
