Izbég Izbégi aranyoldalak Bükkös-patak Izbég környéke Képtár Vendégkönyv Index

Izbég története és látnivalói

     A Bükkös-patak partján lévő kis település már a középkorban is állt, ám Szentendrétől egészen sokáig elkülönült, saját közigazgatással rendelkező falu volt, jellegzetes parasztházakkal. A falu határát az idősebbek visszaemlékezése alapján a "régi sárház" jelentette, melyet pár évvel ezelőtt lebontottak. Kár volt érte, ezzel a jelképes határ is összedőlt. Mára Szentendre részévé vált Izbég, melynek egykori főutcája Lenin út, napjainkban a Szentlászlói út nevét viseli.

- Szentlászlói út, a házak között az izbégi templom


     Kertvárosias településrészre gépkocsival Budapest felöl a 11-es főúton, a Bükkös-patak hídja után a második lámpánál kell balra kanyarodni. A szentenderi buszpályaudvarról a 6-os és 7-es kocsiállásról indulnak buszok, álltalában félóránként.



- Vasvári lakótelep



- Templom utca



     A fővároshoz közeli, de mégis a zsúfoltságtól még elzárt városrészre egyre többen költöznek. Az utcák és a házak sora évről-évre bővül. Az 2000-es évek elején kiépíteték a csatornahálózatot, több utca új bitumen borítást kapott. A Szentlászlói út felújítása elkezdődött.


- A kovácsolt vaskapu, a templom tornya


     Izbég is bővelkedik látnivalókban, mégis mindezt sokan figyelmen kívül hagyják. Figyelemre méltó a templom és az iskola, az egykori Park-Tábor története, és a rengeteg emlékmű. A hely, ahol élünk: aminek történetére és jelenkorára érdemes lenne időt szánni.


- Izbégi Szent András templom


     A házak közül már messziről kimagaslik az izbégi Szent András templom. Terveit 1937-ben Opaterny Flóris készítette, majd 1938-ban megkezdődött az építése. 1948-ban a katolikus egyház birtokába került, ekkor bővítették tovább.



- Templom, hátérban Vasvári-lakótelep




     Barokk stílusú templom, udvarát kőfal veszi körül, melynek bejáratát kovácsolt vaskapu díszíti. Éjszakáként kivilágítva pompázik a fő út mellett, az elsötétült kertek között. A gondozott templomkertben kegyeleti hely található.

- Katolikus temető


     Sajnos az izbégi katolikus temető sírjai rossz állapotban vannak, a terület nincsen rendben tartva. Érdemes felfigyelni a régi temetőre. Megközelítése az iskolán keresztül, vagy a patak felöl lehetséges.



- Egykori felvonulás, a Szentlászlói úton



     Az egykori Kocsigyár helyén lakópark épült. Az utánfutók és a vasszerelvények már nem itt készülnek. Régen innét indultak a május 1-i felvonulások a Pap-sziget felé...


- Izbégi iskola "A" épülete a Szentlászlói úton


     Erdei környezetben, négy különálló épületben tanulnak az Izbégi Általános Iskola diákjai. 1902-ban a patak túlpartján, két bérelt házban kezdődött a tanév. Majd az iskola 2002 novemberében fennállásának 100. évfordulójához érkezett. Az évek során jelentős változások történtek.



- Ballagás az iskola tornacsarnokában


     Az első osztályos diákok az Anna utcai Kisbán házban tanulnak, a többi alsós az 1923-ban épült Szentlászlói úti "A" épületben. 1960-ban emelték a Mária utcai "B" épületet, a felső tagozatos osztályoknak. Időközben két faházat kellett építeni. 1989-ben elkészült a kinti testnevelés órákat felváltó tornacsarnok.



- Az új "C" épület bejárata, az új szárny


     Eközben az iskolába járó gyerekek létszáma folyamatosan nőtt, korszerűsíteni kellett a meglévő házakat. Az iskola bővítésének újabb állomása az 1998-ban elkészült új épület. Ide költözött az ebédlő, a faházat lebontották. A bővítés második ütemében 2002-ben átadták a "C" épület új szárnyát. Itt korszerű szaktantermek, illetve a felsőbb osztályok vannak.

- Bükkös-patak Izbégen, így fest az iskola alatti terülten


     A völgyben a Bükkös-patak folyik, Szentendre belvárosától pedig kerékpárút vezet alsó Izbégig. A ligetes fák között erdei játszótér található a Bükkös Parkban.


- Park-Tábor fénykora régen


     1969-ben Déri György ötletére Park-Tábort építettek a patak parton. A tábor hamar elérkezett a fénykorához. Külföldről és az ország más pontjaiból érkeztek vándor és cserediákok. Nyaranként számtalan gyereknek került a vakáció emlékeibe. Meg kell említeni az Úttörőavatást és az Olvasótábort. Az egykori tábor emlékeit a honlapja őrzi. Gazdag képgalériák, és újságcikkek között, hosszasan nézhetjük és olvashatjuk, az Izbégi Park-Tábor múltját.


- Park-Tábor helye napjainkban



     Az 1990-es években nem lett megoldva a tábor őrzése és gondozása. Egyre nagyobbra nőtt a gaz, hajléktalanok költöztek a faházakba, többször kigyulladtak az épületek, életveszésesé vált a tábor. Hosszas várakozás után lebontásra kerültek a házak. 2010 óta a terület szabadon látogatható.



- Petőfi Sportpálya


     Most is vannak mérkőzések a Petőfi Sportpályán, környékbeliek rendszeresen használják. A nézőtérnek szolgáló dombok, már nem a régiek, de egy-egy kisebb rendezvény megfelelő helyet kap.
     Szomorú a régi focipálya helyzete, a patak túlsó partján. Az 1970-es években még rendszeresen koptatták a füvet a mozogni vágyó emberek. Majálisok, Juniálisok sokasága várta a szórakozni és kikapcsolódni vágyókat. Az erdős területen sportcentrum létesítését terveznek a jövőben.


- Régi focipálya



     Nem szabad elfelejteni a kirakodó vásárokat, és a fellépő zenekarokat sem. Sajnos napjainkban a méteres fűtől és gaztól lehetetlen a megközelítése, a Kisbán mögötti híd sem került felújításra. Szintén csak az emlékként marat a gyönyörű fenyves erdő, a rengeteg ösvénnyel, melyek felé már csak néha téved gyalogos.



- Kopjafa

     Izbégen rengeteg emlékmű található, többségüket rendszeresen gondozzák. Érdemes megállni előttük, és elolvasni a feliratokat, elgondolkodni az emlékmű célján, esetleg a múltján. Némelyiken versidézet, kereszt, valamit itt élt, háborúban meghalt emberek névsora.


- Izbég látképe télen


     Végezetül az egykori szőlőtermelés már régen nem működik, kevés kertben még előbukkan pár sor szőlő, de idősebbek nem győzik a velejáró munkát, a fiatalok pedig nem foglalkoznak vele. Az utolsó szőlős terület helyén pár éve lakóházak épültek.



Tudta, hogy mit jelnet az Izbég?
szláv eredetű szó, jelentése menekülő, kóborló



Izbégi Baráti Kör Egyesület

      Az egyesületünk a rendszerváltás évében szerveződött és 1990. szeptember 3-án alakult meg 23 fővel, majd 1991. február 21-én megtörtént a cégbírósági bejegyzése is.
      Az egyesületünk célja a Szentendre, Izbég városrészének művészeti, történelmi értékeinek, hagyományainak megóvása, felelevenítése, a városrész infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, az izbégi polgárok érdekeinek védelme, képviselete. A Baráti Kör alakulásakor folyamatában átvállaltuk azokat a feladatokat is, melyeket korábban, több évtizedes munkával a Hazafias Népfront keretében már végeztek az Izbégért felelősséget érző lelkes patrióták, olyanok, mint: Klinyec Gyula, Belosits József, Forray Sándor, Jámbor Kálmán, Szűcs Józsefné és a leendő baráti kör későbbi tagjainak nagy része. A baráti kör 20-25 fős tagsága folyamatosan bővült, jelenleg 36 fő. Saját éves munkatervet készítünk és az alapján dolgozunk. A tagságunk az üléseit az Izbégi Általános iskolában tarja az igazgatónő támogatásával.
      Az elmúlt 20 év alatt nagyon sok jó ötletünk valósult meg Izbégen, feladatainkat mindig jó hangulattal, lelkesedéssel végeztük.
Izbégi Baráti Kör Egyesület

Izbégi Baráti Kör Egyesület - Facebook
Izbégi Baráti Kör Egyesület - Szentendre város




Könyvajánló - Izbégi füzetek

     IZBÉGI FÜZETEK 1.
     Fejezetek Izbég múltjából (1990)

     IZBÉGI FÜZETEK 2.
     A Szent András templom története (1998)

     IZBÉGI FÜZETEK 3.
     Százéves az Izbégi Iskola (2002)